wellnesswebaruhaz webáruház, webshop

Kereső

Termék ajánló

Fürdősók

A só jelen van szervezetünkben, gondoljunk csak a könnycseppek ízére, a verejtékre, vagy akár a vérre. Az egészséges élő szervezet egyensúlyának fenntartásában a különböző sóoldatok ionjainak aránya és koncentrációja rendkívüli szereppel bírnak.

A só gyógyító és szépítő erejét a tengerparti népek több ezer éve ismerik és tapasztalják. A tenger közelében való tartózkodás szépíti, fiatalítja a bőrt, ellazít, emellett a sós levegő belélegzése számos légúti betegségre nyújt gyógyírt. A só gyógyító erejét a tengerektől távolabb eső vidékeken sokáig csak az egyedülálló mikroklímájú sóbányákban tapasztalhatták meg a légúti betegségekben szenvedők.

Noha a sós víznek káros mellékhatása nincs, súlyos, akut betegségekben szenvedők számára ajánlott a konzultáció kezelőorvosukkal!


                                             Kristal parajdi fürdősó
A parajdi fürdősó az alábbi légzőszervi, valamint bőrgyógyászati panaszokra van gyógyító hatással:
-Asztma,
-egyéb légúti allergiák (pollenallergiák, szénanátha, krupp,)
-megfázásos és vírusos betegségek megelőzése és utókezelése (arcüreggyulladás, orrmelléküreg gyulladás, tüdőgyulladás és hörghurut esetén),
-ekcéma, pikkelysömör,
-pattanásos bőr.
 
A parajdi fürdősó a tüdő öntisztulását segítő, általános immunerősítés céljából dohányzó embereknek, városi környezetben élőknek, influenzajárványos tél után, a tavaszi polleninvázió előtt, megelőzés céljából ajánlható.
 
Ellenjavallt
-Asthma bronchiale súlyos fokú formája gyakori fulladásos rohamokkal,
-szteroid függőség,
-a tüdő gennyes betegségei, tuberkulózis,
-kezeletlen magas vérnyomás,
-kezeletlen szív- és érrendszeri betegségek,
-nyugalmi nehézlégzés.
 
A parajdi só hatásai 
-A parajdi só segíti a szervezetünkben a vízháztartás szabályozását. 
-A só egy természetes antihisztamin. Asztma esetén ugyanolyan hatásos, mint egy inhalációs-spray, csak mellékhatások nélkül. Asztmás rohamnál igyunk két-három pohár vizet és tegyünk a nyelvünkre egy csipetnyi természetes sót.
-A parajdi só védi a sejteket és különösen az agysejteket az elsavasodástól.
-A parajdi fürdősó kiválóan ápolja és védi bőrünket. Testünk egészét kívülről bőr borítja. Mintegy 2m² felületével és kb. 2 kg súlyával a legnagyobb szervünk. Bőrünk nemcsak érzékszerv, hanem felépítéséből adódóan védő szerepet is betölt. Véd a mechanikai behatásoktól, szabályozza a test hőmérsékletét. A bőr mirigyeinek savas vegyhatású váladéka kémiai védőburkot képez fertőzések ellen. Bőrünk fontos szerepet tölt be a mindennapi közérzetünkben és emberi kapcsolatainkban. Bőrünk problémái illetve betegségei -mivel egy látható szerv- különösen kihat közérzetünkre. Egy pattanásos, mitesszeres bőr csúfolódás tárgyává válhat, ami később komoly személyiség zavarhoz vezethet. A parajdi sóval kezelt bőrápolás javíthat közérzetünkön és betegségeket előzhetünk meg vele.
-A vesének szüksége van sóra a túltengésben lévő savak leépítéséhez és azoknak vizelettel történő kiválasztásához. Ha a szervezet sóban szegény egyre jobban elsavasodik.
-A parajdi só fontos a lélektani és érzelmi zavarok kezelésében, mert a só fontos szerepet tölt be az agyban a serotonin és a melatonin-szint konstans fenntartásában, amely szabályozza közérzetünket. A depresszió kezelésénél használt lítium a sót próbálja meg helyettesíteni.
-Ha elegendő víz és só van a szervezetben, akkor mint természetes antioxidánsok eltávolítják a toxikus salakanyagokat, így nem kell esszenciális aminósavakat, mint pl. tryptophan és tyrosin a szervezetnek feláldozni. Ugyanis a tryptophan szükséges a serotonin, melatonin és tryptamin képzéséhez. 
-A só szükséges a rák megelőzésében és kezelésben. A rákos sejtek oxigén jelenlétében elpusztulnak. Ezek ún. anaerob organizmusok, amelyek oxigén hiányos közeget igényelnek. Ha elegendő víz van a szervezetben, a só megnöveli a vér mennyiséget. Akkor a cirkuláló vérrel az oxigén mindenhova eljut, és az így aktivált és motivált immunsejtek bejutnak a rákszövetbe és elpusztítják azt. A dehidratáció gyengíti az immunrendszert.
-A só nélkülözhetetlen az izomzat és az erőnlét fenntartásához.
-Só csökkenti a szívritmus zavarokat és fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályzásában. A víz és a só aránya nagyon lényeges. Egy sószegény táplálkozás sok vízfogyasztás mellett egyes embereknél magas vérnyomáshoz vezethet. Ez azért van, mert ha Ön vizet iszik, de sót nem eszik, akkor nem marad elég víz a vérkeringésben ahhoz, hogy a véredényeket teljesen feltöltse.
-A megfelelő mennyiségű só természetes altatóként segít alvási probémáknál a vérnyomás és a melatonin termelődésének szabályozása révén.
-Cukorbetegségnél a só segít a vércukor szintet egyensúlyban tartani és csökkenti az inzulin szükségletet. A víz és só csökkenti a szem és érrendszeri károsodásokat.
-A sejteknek szükségük van sóra, a hidroelektromos energia fejlesztéséhez. Ugyanis a só szállítja az elektromos áramot a sejtekhez.
-A só fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti összeköttetésben és az információ feldolgozásában.
-A só szükséges az emésztéshez, a tápanyagok felszívódásához.
-A parajdi só tisztítja a tüdőt, a hörgőket és segít a váladék felszakításában. A só felbontja, meglágyítja a nyálkát a tüdőben. (Asztma, Emfizema- tüdőtágulat, Mukoviszidose)
-A parajdi só nyelvre téve megállítja a száraz köhögést.
-A parajdi só alkalmas a hurutban és az arcüregben lerakódott váladék felszakításához.
-A só a köszvény és az arthritis (izületi gyulladás) megelőzésében fontos szerepet tölt be.
-A parajdi fürdősó megakadályozza az izomgörcsöket, ezért sportolóknak is ajánlott rendszeres használata.
-A parajdi só megakadályozza a túlzott nyáltermelést. Túlzott nyáltermelés sóhiányt jelez.
-Az osteoporose- csontritkulás- egyes esetekben a víz és a só hiányára vezethető vissza.
-Sóra van szükség a csontozat erősítéséhez.
-A só fontos a libido megőrzésében.
-A parajdi só segít a toka csökkentésében, ugyanis a sóhiány miatt a nyálmirigyek több nyálat termelnek, hogy segítsék a rágást és a nyelést valamint, hogy elegendő vizet szolgáltassanak a gyomornak a táplálék felbontásához. A vérkeringés a nyálmirigyekben megnövekszik és a véredények vízáteresztővé válnak, hogy a mirigyeket több vízzel lássák el a megemelkedett nyál termelés érdekében. A véredények már nemcsak a mirigyek körül, hanem a nyakban, az állban és az arcban is vízáteresztővé válnak és itt is víz gyűlik össze.
-A só megvéd a visszerek és a hajszálerek repedésétől.
-Asztmásoknál fontos megemlíteni, hogy amilyen fontos a só, olyan káros a sok kálium. A magas kálium tartalmú gyümölcsök- pl. narancs, banán- sportitalok asztmás rohamokat okozhatnak. Ezért célszerű ezeket egy kicsit megsózni, hogy a nátrium és kálium egyensúlyát fenntartsuk.
-Sportolás előtt egy kevés só megnöveli a tüdő kapacitását és a túlzott izzadást meggátolja.
A só fontosságát ősidőktől fogva legendák, szokások és mondák rögzítették. Minél jobban visszalépünk az időben az emberi civilizáció kezdetei felé, a só annál ritkább és értékesebb terméknek bizonyult. Mint csereárú és fizetőeszköz, ma is találkozunk vele egyes primitív afrikai és ázsiai népeknél. Etiópiában egy Mária Terézia tallér 30 sókavicsot ért. Malajéziában, Szumátra szigetén a bennszülöttek nem ismerték a pénz értékét, egy munkanap 30 gramm sót ért. A beduinok a sivatagban sószövetséget kötnek ma is, egymás szájába sóval hintett kenyeret tesznek. A tengeri só lepárlási és szárítási módszerét már a régi kínai, indiai és egyiptomi civilizációk is ismerték, utánuk átvették a rómaiak és a görögök is.

A sóval kapcsolatban tanácsok, babonák alakultak ki a középkorban: 
"Mindig legyen az asztalodon a fűszer a kősó. Űzi a mérget, az ízetlent zamatossá teszi. Hogyha a só kimarad, hát nincs aromája a húsnak, ámde a sok só rontja a látást, a férfierőt is. Ha a só túlzott, felléphet a rűh: vakarózhatsz!" 
"A kiömlött só viszályt, veszekedést eredményez."
"Balszerencse ellen szórja az ember a sót a háta mögé."
A legrégebbi írásos emlék, amiben már említést tesznek a sókitermelés lehetőségeiről, i.e 2000-ből származó kínai krónika. Az ősi Kinában a sót öngyilkosságra is használták, a végzetes adag félkiló volt. A só mint fontos alkotóelem, az egyiptomi múmiabalzsamozás receptjében is szerepelt. Herodotosz megemlíti hogy a sóbányászatot a római birodalom 4. királya, Ancus Marcius szervezte meg és ő vezette be a sóadót is. A görög orvos, Dioscorides leírja a tengervíz lepárlásából nyert sót és az erre alkalmas helyeket is megemlíti Ciprus szigetén, Szicíliában és Frigiában. 

A történelem folyamán szóösszetételek és kifejezések alakultak ki, amelyek a só közvetlen vagy közvetett tulajdonságaira utalnak: "nehéz mint a só", " élet sója", "atikaisó", "mehetsz a sóhivatalba", stb.
 
A kősó Erdély és ezenbelül a Sóvidék legnagyobb és legértékesebb ásványkincse. Nevet adott egy tájegységnek és jogot, megélhetést biztosított sok száz éven át a vidék lakosságának.

Parajdi sóbányászat rövid, vázlatos történelmi bemutatása 

Az őskor
Régészeti leletek bizonyítják, hogy Erdély már az őskorban lakott volt. Az egyik ok, a sóban való gazdagság lehetett. A só keresését és termelését megkönnyítette az az egyedülálló jelenség, hogy a sótömzs a föld felszínére bukkan fel, így lehetetlen volt, hogy az ősember észre ne vegye, ne termeljen ki belőle.
 
A római kor (i.sz.106-261)
A rómaiak i.sz.106-ban Traianus vezetése alatt teljesen elfoglalta Dáciát legyőzve a legnagyobb dák vezért Decebált és római provinciává alakították. A római sókitermelések nyomai megtalálhatóak Vizaknán, Dézsaknán, Bilakon, Középfalván, Szovátán és Parajdon. A rómaiak külszíni termelést folytattak, a felszíntől lefelé bányászták a sót és szintkörszerűen építették ki a bányát. A megfelelő technikai felszerelés és tudás hiánya és az összegyűlő víz miatt 20-40m mélységből már nem tudták a felszínre hozni a sót. Ezért újabb és újabb helyeken kezdték a felszíni kitermelést, amelynek következményeként a környék felszínén 20-40m-es kráterek tátongtak.
 
A magyar honfoglalás idejéig folyamatos volt a só bányászása. Erről a korszakról kevés forrás maradt ránk.

A magyar honfoglalás korától Trianonig
A VIII.századdal kezdődő nagy népvándorlással a magyar és a hun törzsek is elindultak a Kárpát-medence irányába. Töhötöm (a hét vezér egyike) is értesült arról, hogy Erdélyben sóbányák vannak. A "Gesta hungarorum" szerzője, Anonymus (IV.Béla király krónikása) is említést tett a Hétvezérek sóbányájáról, illetve az azokat őrző várakról.
A honfoglaláskori sóbányászat az Erdély nyugati felén található sólelőhelyek (Torda, Marosújvár) kiaknázására korlátozódott.
István király sószállító hajói rendszeresen közlekedtek a Maroson. Ajtony nemzetségfő a Maroson leszállított királyi só után vámot is szedetett. Már István idejében a sószállítás központjaként és fontos átkelőhelyként volt ismert Szolnok. Ebben az időszakban két útvonalon szállították nyugat felé az erdéyi sót. Az egyik víziútvonal volt a Maroson. A másik, szárazföldi útvonal a Szalacsi sóút, amely Szolnokig tartott. Írásos utalás olvasható a parajdi só bányászatára vonatkozóan már Schmidt Elegius Robert "Az erdélyi sótelepek tanulmányozása" c., III. András magyar királyhoz, 1291-ben írt oklevelében. Ebben a dokumentumban a sóbányák királyi jogait szabályozták. A levélből kitűnik hogy a parajdi bányát az 1200-as években kezdték rendszeresen működtetni. Ekkor a tordai sóhivatalhoz tartozott.
 
Sófejtés Parajdon az erdélyi fejedelemség korában
A Mohács utáni szétszakadozott Magyarországon mélypontra került a gazdasági kereskedelmi élet. A fejedelemség területén található bányakincsek közül a sónak volt a legnagyobb értéke. 1541 után csak kis tőkével rendelkező helyi vállalkozók bajlódtak a sóaknákkal. Majláth István erdélyi vajda, még 1536. május 30-án az Udvarhelyszék lakóinak ígéretet tett a szabad sóhasználatra és kereskedelemre. Elrendelte, hogy ezeket a kiváltságokat senki se akadályozza. Ferdinánd király is a székelyföldi sóbányából szeretett volna hasznot húzni. A székelyek a sót felszíni fejtéssel termelték és aránylag olcsón árusították a szomszéd szászoknak, akik a sóvételre jogot is kaptak. A Szapolyai János vezette országrészben, 1556-ban jól működő kereskedelmi vámvonal létezett. A XVI.sz utolsó harmadában, az erdélyi állam bevételeinek kb. 10%-át tették ki a sóbányák jövedelmei, ami 30000 aranyforintnak felelt meg. Abban az időben az erdélyi só nemcsak árucikk, hanem fizetési eszköz, sőt ajándék is volt. Ezt bizonyítja, hogy Bethlen István 1621-ben, 500 tömb sót küldött Juszup temesvári pasának. A török szultánnak is rendszeres és jelentős jövedelme származott annak a sónak a vámjából, amelyet Erdélyből a temesvári pasának szállítottak. 1567-ben a parajdi sóbánya tulajdonjogáért Parajd és Alsósófalva versengtek. Míg az 1585. évi országgyűlésen Parajd képviselte a sóaknát, addig 1559. és 1662. évi, Apafi Mihály által elrendelt adóösszeírásban Sófalva szerepelt a jog letéteményeseként. A sóbányászat termelése 1660 és 1680 között megháromszorozódott. Fellendültek a sóaknák műveléséhez és sókockák szállításához kapcsolódó iparágak, mint pl. a vasipar, kötélgyártás, világítóeszközök gyártása, a bőr- és faipar. E korszak vállalkozói egyben a politikai életben is elismert személyiségek voltak. Apor István, Teleki Mihály, Bethlen Miklós.
 
A Habsburg uralom
A Habsburg uralom megtörte Erdély lendületes gazdasági fejlődését. Éles változás következett Erdély sókereskedelmi életében is. A sókereskedelem kizárólagos jogát az udvari Oppenheimer Sámuel tőkéjével, a nádor, Eszterházy Pál neve alatt működő kereskedőtársaság a Palatino Transylvanica societas nyerte el. Ekkor a sókereskedők ugyancsak befolyásos csoportot alkottak. A ránk maradt szállítólevelek tanúsága szerint törökök, mohamedánok is voltak közöttük. A sóbányák már korán fontos településfejlesztő tényezővé váltak. A bányák körül keletkezett falvak többsége királyi kiváltságot nyert és szabad közösségekké alakult vagy kamarai tulajdonba kerülve mentesült a magánföldesúri függéstől. Dés, Kolozs, Szék, Torda egyaránt sóbányáinak köszönhette városi rangra jutását és gyors fejlődését. Orbán Balázs szerint 1861-ben az egész Székelyföld és Szászföld parajdi sót használt. A földalatti sóbányászat - a mélyművelés - 1762-ben kezdődött, ekkor nyitották meg a Sóhát délnyugati felében, Frendl Aladár osztrák bányamérnök vezetésével a József-bányát. A kitermelt sót (alaksót) bivalybőrbe kötve, négy pár ló húzta a felszínre, a "kerekes millyehajtóval", de 1765-ben még néhol volt felszíni fejtést is. Módszeres bányászatról 1787-től beszélhetünk, ekkor Parajd sója átkerült a bécsi kincstár tulajdonába. A József-bánya harang alakú terméből két oldalkamrát nyitottak, a Károly- és Ferdinánd-bányákat, amelyeknek szintén csúcsíves alakjuk volt. Mélységük, a szállítóaknával együtt, 66m lett. 1864-ben a József-bánya mellett egy új bányát nyitottak, a Párhuzamos-bányát, amely ma az egyik legnagyobb ismert mesterséges földalatti üreg, 96m magas, 40m széles és 100m hosszú. A kolozsvári főtéri, Szent Mihály templom kényelmesen beleférne. Ez a bánya volt az első trapéz alakúra kiképzett sókamra Parajdon, falán rendszeresen bevésték a lemélyülés évi szintjeit és a "bányanagyok", a vezető mérnökök nevét is. Ebben az időben, mivel a Párhuzamos-bánya termelése hosszú ideig biztosítani látszott a termelést, felsőbb rendeletre beszüntették a feltárási munkálatokat. Egy tartalékbánya létesítésének gondolata azonban 1898-ban ismét felvetődött, ekkor elkezdték, a sóhegy észak-keleti felében, az Erzsébet-kutatótáró kihajtását. Ezzel a vízszintes munkálattal teljesen átvágták a sóhegyet és több oldalágat nyitva feltárták a telep keleti felső részét. A táró bejáratától 200 méterre egy haránt-kamrát nyitottak, ez volt az Erzsébet-bánya. Ezidőtájt az évi sómennyiséget öt, öt és fél hónap alatt kitermelték, az alkalmazottak a nyár folyamán szabadon gazdálkodhattak.
 
Trianon után
A trianoni döntés darabjaira bontotta szét az Osztrák Magyar monarchiát. Ezzel a teljes magyar sóbányászat a magyar határon kívülre szorult. Az erdélyi és máramarosi sóbányák középkori eredetű művelési technikáját megszüntette a román államigazgatás. Bevezették a robbantásos sókitermelést, aminek következtében a nagy hagyománnyal rendelkező magyar sóbányászat végleg történelmi emlékké vált. 1920-tól 1929-ig a parajdi sóbányát a Román Állami Monopóliumok Szervezete adminisztrálta, de egy 1929. február 7.-i törvény értelmében, az állam átadta a sóbányák kitermelési jogát az Autonom Monopóliumok Házának. 1931-ben a parajdi sótermelés elérte a 6972 tonnát/év, majd a kitermelés 1939-re fokozatosan visszaesett, 3020 tonnára/év. 1985. május 18-án egy sajnálatos baleset történt, amelynek során három bányász, névszerint: Fülöp Antal, Fülöp Izsák, és Simófi Imre életét vesztette. 1985 után beindult egy nagyszabású kutatási program, amelynek során sikerült meghatározni a sótelep alakját és mélységi kiterjedését. 1991-ben elkezdődött egy új bányarészleg, a Telegdy Bánya nyitása, amelyet tulajdonképpen még 1972-ben képzelt el az akkori volt bányaigazgató Telegdy Károly, aki többször megmentette a Parajdi bányát a bezárástól. Az 1993-as esztendőt, a föld alatti ökomenikus kápolna elkészítése és felszentelése tette nevezetessé. Az Isten házát a földalatti kezelési és látogatási szint egyik félreeső kamrarészében rendezték be, lelki támaszt nyújtva ezzel a testi gyógyulást keresőknek és természetesen az alkalmi látogatóknak is. 1994-ben volt a termelés mélypontja, ekkor a parajdi sóbánya 50%-át termelte az 1988-as esztendőnek. 1996 sikerült egy kissé megint felfuttatni a termelést, a kibányászott sómennyiség kb.60%-a exportra megy, főleg Magyarországra, Szerbiába, Boszniába,Horvátországba és Bulgáriába
.
Forrás: Horváth István
"A Székely Sóbányászat rövid története"
 
Parajd a legnagyobb községközpont Hargita megyében. Hozzá tartozik Alsósófalva, Felsosófalva és a mintegy 140 lelket számláló Békástanya. Az összlakosság száma kb. 7250, a községközpontban hozzávetőlegesen 4000 ember él. Az erdélyi falvak első írásos dokumentumai többnyire 1100 és 1334 között datálódtak, ám Parajdot először 1564-ben említik az oklevelek. Sófalva említése 1493-ból való. A Parajd helységnév a "paraj" szó -d kicsinyítő képzős alakja, mint megannyi társa a Kis-Küküllő medencéjében és a Kárpát-medence egész területén. Ezek szerint a név "füves területecskét", "legelőcskét" jelent. A Keleti Kárpátok lábainál elterülő parajd-szovátai medence az egyetlen olyan tájegység, amely legfőbb ásványkincséről kapta nevét: a székely Sóvidék. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1,2 km x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700m mélységbe nyúlik. Több száz évre elegendő, kibányászható sót rejti magába, így Erdély gazdaságának egyik "kincsesládája". Szováta község és a híres Medve-tó és Parajd, a Sóvidék fővárosa évszázadok óta vonzza egész Európából a gyógyulni vágyó turistákat. A sóbánya hatalmas csarnokait légúti problémákkal küzdők látogatják, míg a környék tavainak és fürdőinek sós vize elsősorban az ízületi és bőrpanaszokat enyhíti.

A parajdi fürdősót Magyarországon wellness és relaxációs célra szánjuk. Az 1974-2005 között Parajdon végzett, több mint 2000 beteget érintő vizsgálatok az alábbi eredményeket adták a parajdi sós vizes terápia hatékonyságával kapcsolatban.
 
Gyógyulási arány
Bőrproblémák, Psoriasis (pikkelysömör) kb. 88%
Bőrgombák, fertőzések kb. 83%
Reumás megbetegedések, általános ízületi reuma kb. 85%
Ízületi arthrosis (csípő, térd, váll, könyök, kéz, boka) kb. 92%
Keresztcsont discopathia kb. 67%
Hátsó nyaki és háti spondylosis kb. 79%
Gerinc csontritkulás kb. 45%
Csontficam, csonttörés, izomrost-szakadás,  ízületi kötőszövet-gyulladás kb. 78%
Nőgyógyászati megbetegedések, Akut méh-, petefészek- és petevezeték-gyulladás kb. 77%
Frigiditás (és férfiaknál impotencia) kb. 54%
Nemzésképtelenség kb. 23%
Periférikus neurológiai megbetegedések, idegfájdalom ideggyulladás, enyhe bénulás (paresis) kb. 64%

A parajdi sóból készült fürdő különösen bőrproblémák, mozgásszervi és rheumatikus, neurológiai periférikus megbetegedések, stressz és nőgyógyászati megbetegedések esetén alkalmazható sikerrel.


                                       A holt-tengeri fürdősó, iszap
Jordánia és Izrael határán, Magyarországtól kb. 2200 km-re terül el a Föld legalacsonyabb víztükrű ároktava, a Holt-tenger, amelynek mélysége 398m, fekvése -405m. A tengerfenék 795 m-rel van a Földközi-tenger szintje alatt, így a földkéreg legmélyebb kriptodepresszióinak egyike. A régmúltban még földrengés veszélyes terület volt. Ugyanebben a törésvonalban található az afrikai Rudolf-tó is, amely szintén magas sótartalmú tó. (Az ároktavak között kivételesen sekély vizű a Balaton). A tó vize régen rétegződött, a felső szint a napsugárzástól betöményedett és nehezebbé vált. A Holt-tenger rétegződött vize 2000 évig nem keveredett össze egészen 1979 őszéig, amikor is a napfoltmaximum idején a víz egyszer csak átfordult és alulra került a töményebb réteg. Partján nincs növényzet, nem csiripelnek madarak, nem élnek állatok, még a szél sem fúj.
 
A Holt-tenger vízkészlete évente, mintegy 5%-al csökken. A Jordán folyó vízszintje folyamatosan csökken a nagy mennyiségű vízkivétel miatt, ezért a tengerbe egyre kevesebb víz érkezik. Emiatt a Holt-tenger kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli fokozatosan kiszárad. Az északi és déli medence a kiszáradás következtében már teljesen elkülönült egymástól. „A darmstadti műszaki egyetem kutatói szerint drámai módon csökken évről évre az izraeli Holt-tenger vízszintje, és teljes kiszáradás veszélyezteti a világ legmélyebb pontját, ami katasztrofális következményekkel járna a környezetre és Izrael vízgazdálkodására. A Naturwissenschaften című szaklapban megjelent tanulmány azt állítja, hogy az elmúlt 30 évben 14 köbkilométer víz tűnt el a zárt tengerből, az extrém magas sótartalmú víz szintje 1978 óta évente 70 centimétert csökken, mégpedig elsősorban a megnövekedett vízfelhasználás miatt. A lassan elfogyó víz veszélyezteti a magas ásványi anyag tartalma miatt népszerű víz gyógyító hatását. A szint mesterséges fenntartása a gyógyvizekben a minőség romlásához, a szennyező anyagok relatív felszaporodásához vezet. A föld alatti vízi járatok kiürülése miatt fölcsuszamlásokra, extrém esetekben házak, utak beomlására kell számítani- állítják a német kutatók. azta.hu” Az utóbbi időkben feltűntek azok a beomló üregek is, amelyek Sodoma és Gomora királyát elnyelték a Holt-tenger déli partvidékén. Egyre nagyobb számban fordulnak elő, ami jelentős kockázatot jelent a turistáknak és az ott élőknek. Ezek a medrek a földalatti vízmosások miatt alakulnak ki. Bennük, egy felette elhaladó jármű vagy ember mit sem sejtve eltűnik.
 
 
Főleg a Holt-tenger déli partját alkotják sókristályok, ahol a tengeri sót elkerített medencékben szárazra párolják. A Holt-tengert a Jordán folyó vize, a tenger fenekén található néhány forrás és a tengerparton lévő néhány kisebb édesvizű forrás táplálja. Lefolyással nem rendelkezik, a teljes befolyó vízmennyiség elpárolog. A Jordán folyóval érkező élőlények a tömény sós tengervíztől elpusztulnak, csak néhány igénytelen baktériumfaj marad életben. A Holt-tenger a Föld legmélyebben fekvő felszíni képződménye, vize tömény sóoldat. Különleges sós vizéből sóoszlopok meredeznek. A Holt-tenger a szépség és egészség forrása. Vizében kétmillió év alatt 25 féle ásványi anyag és nyomelem halmozódott fel nagy mennyiségben és páratlan összetételben. A víz átlagos összetétele: Anionok, Klorid 97,6%, Bromid 2,4%, Kationok, Nátrium 37%, Magnézium 40,3%, Kalcium 15,6%, Kálium 7,1%. Ezek az elemek a Holt-tenger vizében más ásványokkal, például karbonátokkal együtt fordulnak elő és ennek köszönhető gyógyhatásuk is. A sós tengervíz jótékony hatással van a bőrbetegségek - ekcémák, pikkelysömör - gyógyítására, és a reumatikus betegek állapotára. Az ozmózis folyamat hatására a gyulladt ízületekből távozik a felgyülemlett folyadék. Minél magasabb az ásványi anyagok koncentrációja, annál erősebb az ozmózis és intenzívebb a bőr tisztulása. A legtöbb ásványi anyag és nyomelem a szervezet sejtjeiben az enzimekhez kapcsolódva fejti ki hatását. Ha kis mennyiségben is, de igen sokféle ásványi elemre van szüksége szervezetünknek. Az ásványi anyagok és nyomelemek együttesen felelősek a bőr természetes pH értékének kialakításáért, a normális sejtműködésért és az anyagcsere folyamatokért. A holt-tengeri só, fekete iszap és ebből készült termékek (pl. fürdősó, iszappakolás) igen gazdagok ezekben az elemekben, így a bőrön át a bőrsejtekbe, ízületekbe, és izmokba felszívódva fejtik ki hatásukat. A Holt-tenger sótartalma 27-33%-os, azaz 10-szer annyi só van benne, mint más tengerekben. A magasabb sótartalomnak köszönhetően nagyobb sűrűségű a tengervíz, így bár nehezebb a vízben mozogni, de még az úszni nem tudók sem süllyednek el, hanem lebegnek a Holt-tenger vizének felszínén. A magas sótartalom miatt negyedórás fürdést ajánlanak, ám ez az idő is elég arra, hogy bőrünk kisimuljon, megszépüljön. Ez annak köszönhető, hogy a Holt-tenger vizében és iszapjában nagy mennyiségben találhatók nyomelemek, magynézium és kálcium, amelyek gyógyító hatással vannak bőrünkre, csontrendszerünkre, ízületeinkre. A felszíni légnyomás magas a páratartalom és a mély fekvés miatt. Az igen erős napsugárzást ez a légréteg megszűri és csak a kevésbé ártalmas UV-A sugárzás éri el a felszínt. A környező hegyek sóból és homokkőből állnak.
 
A Holt-tenger egyedülálló gyógyító erejét már az ókorban felismerték, harcok dúltak az értékes terület megszerzéséért. Kleopátra, Sába királynője, palotát emeltettek a Holt-tenger partján és rendszeresen fürdőztek a tengerben. A Holt-tenger környékén lakó népek már az Ókorban illatszereket gyártottak. Manapság a kálisó kitermelése adja a hely legjelentősebb ipari tevékenységét és a megélhetést.
 
A Holt-tenger vize és a holt-tengeri iszapkúra kiválóan alkalmas a pikkelysömör (psoriasisos) gyógyítására. A tömény, olajos érzetű víz leoldja a bőrről a pikkelyeket, összehúzó hatása révén begyógyítja a hámsérüléseket. A pikkelysömör eredete ugyan mindmáig tisztázatlan, valószínűsíthető az öröklődés, de az utóbbi évek kutatásai alapján sejthető, hogy kialakulása kapcsolatban lehet az immunrendszer zavarával, ugyanis a stressz hatására fokozott mértékben jelenik meg. A kellemetlen betegség a bőr vörös, pikkelyes hámlásával jár. A holt-tengeri fürdősóból készített sós fürdő az immunrendszert stimuláló hatással rendelkezik, így a pikkelysömör gyógyításában jó eredmények érhetők el a holt-tengeri fürdősó kúraszerű alkalmazásával. A holt-tengeri kozmetikumok nem tartalmaznak a bőrpanaszok szokásos terápiájában használt szteroidot és kortizont, amelyek mellékhatásaik miatt csak korlátozott ideig és nem mindenki esetében használhatóak. A kátrányos, holt-tengeri iszapból készített pakolás, szintén gyógyító hatású. A Holt-tengerből származó só és iszap egyaránt népszerű gyógytermékek alapanyaga. Ezek gyógyhatását számos tudományos kutatás igazolta. Az iszap a hegyekből az eső és szál által a tengerbe lehordott üledékes agyagréteg eróziója révén keletkezik, amelynek során évezredeken át magába szívja a tengervíz tápláló ásványi-anyagainak nagy részét. Ezért a Holt-tenger iszapja nagyon nagy mennyiségben tartalmaz ásványi sókat, nyomelemeket valamint találhatók benne szilárd növényi és állati eredetű anyagok és víz. A testfelszínre kent iszap elősegíti a káros anyagok távozását a bőrből, hőszigetel és fertőtlenít, egyúttal méregtelenítő hatással bír.
 
Megpróbálták már mesterséges módon utánozni a holt-tengeri sót és iszapot, de természetesen nem sikerült, hiszen a természetet nem lehet egy az egyben leutánozni. Ezért a Holt-tenger sójából és iszapjából kozmetikumokat fejlesztettek ki. Így már otthon is élvezhetjük a a Holt-tenger gyógyító hatását fürdősó és iszappakolás formájában. Fürdőzéskor, a holt-tengeri fürdősó a bőrön keresztül felszívódva stimulálja az immunrendszert méghozzá úgy, hogy a vízmolekulák áthatolnak a bőr hámsejtjeinek féligáteresztő hártyáján és megpróbálják kiegyenlíteni a sótartalom miatti magas nyomást. Ezzel mozgásra ösztönzik a bőr sejtjeit, így fokozzák a bőr nedvességmegtartó képességét és a mozgás hatására a gyulladáskeltő anyagok kiürülnek a bőrön keresztül. A holt-tengeri fürdősó kitűnően alkalmas bőrbetegségek kezelésére. A holt-tengeri fürdősóból készített fürdő segít a bőr nedvességtartalmának helyreállításában, javítja a sejten belüli víztárolási kapacitást és hozzájárul a bőr természetes hidratálásához. Bőrgyógyászati rendellenességeknél, amelyek sajátos ásványi anyagok hiányával függnek össze, az ásványi anyagokban gazdag holt-tengeri fürdősó alkalmazása segíti a problémás bőrkép javulását. Már néhány hét után enyhülnek a panaszok a fürdősó rendszeres alkalmazásával, mert a fürdősóban található hatóanyagok bőrünk saját hidratáló képességét fokozzák, támogatják testünk természetes anyagcseréjét.
 
Holt-tengeri fürdősó és iszap gyógyító hatásai
Bőrbetegségeknél, pikkelysömör (psoriasis), ekcéma, akne, atopiás dermatitis, allergiás bőrkiütések, napallergia kezelésére, cellulitis, érzékeny, száraz bőr, ráncosodás bőr kezelésére.
Reuma, ízületi kopás, ízületi gyulladás, akut fázis utáni kezelésére is ajánlott.
Izomfájdalmaknál, sportsérülésekre, izomhúzódásra is kiváló.
Légzőszervi problémákra, asztma, inhalálásra is alkalmazható a fürdősó.
Szem üvegtestének gyulladása.
Magas vérnyomás, ishaemiás szívbetegség kiegészítő kezelésére.

A Holt-tengerből származó fürdősó és iszap tartalmaz brómot, ami idegnyugtató hatású és akár helyi fájdalomcsillapításra is alkalmazható. A 15-20 perces fürdő holt-tengeri fürdősót oldjunk fel 70 l-es fürdővízben hetente 2-3 alkalommal. Nemcsak kellemes ellazulást eredményez, de az immunrendszert is stimulálja. Mindazok számára enyhülést nyújt, akik ízületi gyulladásban szenvednek. A holt-tengeri fürdősóban megtalálható magas nátrium- és klórtartalom a sejtduzzadásként ismert ozmotikus nyomás révén hozzájárul a gyulladást okozó anyagok sejtekből való távozásához, a sejtek és a szervezet méregtelenítéséhez. A magnézium fontos szerepet játszik a bőr azon strukturális elemeiben, amelyek az anyagcserét tartják ellenőrzés alatt. Ezért, ha a bőr magnézium-hiányban szenved gyorsabban öregszik. A kén a bőr kettős védőrétegét képező keratin képződéséhez szükséges fontos alkotóelem. Az új bőrsejt 6 0 % vizet tartalmaz. Amikor a sejt felfelé vándorol a keratin átváltozik védősejtté, a sejtmag víztartalma nagy részét elveszti. A sejt ekkor védőképességgel rendelkezik, de rugalmatlanná válik. A vízhiányos bőrszövet ráncosodásra hajlamos. A száraz, ráncos bőrben már nem tud a táplálék áramlani, a száraz és sérült részekben gyulladásos folyamatok indulnak meg. A holt-tengeri fürdősóban is megtalálható kálium szerepet játszik az ingerületek vezetésében ás az izom összehúzódásában, segíti szabályozni az ozmózist és a vízháztartást a bőrben. A kálcium nélkülözhetetlen a körmök, fogak és az egészséges csontozat kialakulásához. Fontos az anyagcsere folyamatokban, védekezésben sérülések kezelésében, fertőzések megelőzésében. A jodid a normális anyagcsere fontos összetevője a sejtek energiatermelődését szabályozó tioxin hormon termelődéséhez is nélkülözhetetlen. Több tanulmány is foglalkozik a sós víz összetételének, illetve hatásmechanizmusának vizsgálatával. Kísérletek bizonyítják, elsősorban a magnézium-bromid és magnézium-klorid sejtosztódás gátló hatását, valamint azt, hogy a kedvező gyógyhatás az ásványi anyagok bőrön keresztüli áthatolásával függ össze.
 
A Holt-tenger környékén levő kórházakban átlagosan 2-4 hét egy-egy kezelés ideje, amit a betegek egyéni állapota és környezethez való akklimatizálódásának mértéke módosíthat. Sajnos nem mindenki vehet részt ottani gyógykezelésben. Reményt keltő azonban, hogy a German Dead Sea Skin Center , az Association of the New Medical Technologies és a Russian State Medical University közösen végrehajtott kísérlet sorozata alátámasztja, hogy az otthoni körülmények között a Holt-tenger ásványi anyagait tartalmazó készítményekkel végzett kúrák hasonló eredményt mutatnak. A fürdősó magában is kiváló, azonban hatását növelhetjük illóolajok hozzáadásával.

Hírlevél




Webáruház

0.1691 mp


   Jogi nyilatkozat    Vásárlási tudnivalók