wellnesswebaruhaz webáruház, webshop

webáruház felső lábléc
webáruház négyzet fájl

Kereső

Akciós termékek

wellnesswebaruhaz 00016
SPA Spray víztisztító zuhanyfej KDF vízszűrővel

bruttó 37.500 Ft
AKCIÓ! - 31%
bruttó 25.900 Ft

További akciós termékek

Termék ajánló

Víztisztítás
Víztisztító használatával biztosíthatjuk otthonunk és munkahelyünk ivóvizének megfelelő minőségét. A nálunk kapható víztisztító készülékek könnyen hordozhatók, bárhol felszerelhetők, így utazáskor sem kell lemondanunk a tiszta vízről.

A víz nélkülözhetetlen az élethez, nemcsak az ember, de az állatok, növények számára is. Víz szükséges az emberi szervezetben végbemenő kémiai reakciókhoz, így például az emésztéshez és az anyagcseréhez (a salakanyagok felhígításához és eltávolításához), a testhőmérséklet szabályozásához. Vérünk is – amely a tápanyagot és az oxigént továbbítja a sejtekhez - 90%-ban víz.
Egy felnőtt ember napi átlagos folyadékigénye 2,5-3,0 liter, amelynek felét ivóvíz formájában kellene elfogyasztanunk. A többnyire rossz minőségű csapvíz miatt azonban nem iszunk elegendő ivóvizet, vagy más cukrozott, színező- és ízfokozó anyagokat, tartósítószereket tartalmazó, az emberi szervezetre káros folyadékot fogyasztunk.
Egészségünk megőrzése céljából fontos, hogy a civilizációval együtt járó negatív hatásokat a minimálisra csökkentsük, így például minél kevesebbet tartózkodjunk szennyezett levegőn, kerüljük az adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztását és mozogjunk, sportoljunk hetente többször tiszta levegőn. Fontos, hogy szervezetünket hozzásegítsük az egészséges, tiszta ivóvíz fogyasztásával a regenerálódáshoz, a méreganyagok eltávolításához.

Csap- és zuhanyszűrők, víztisztítók (ezüst, KDF, biokerámia)

A tiszta víz szerepéről

Annak érdekében, hogy a szervezet valóban a sejteket, szöveteket tápláló vízhez jusson, szigorú elvek alapján kell a vizet megtisztítani és olyanná alakítani, amilyenné a természet tervezte: az egészséget szolgáló legfontosabb folyékony táplálékká.

Afrika egyes helyein, ahol az emberek faleveleken gyűjtik össze a hűvösebb reggelek ajándékaként a harmatcseppeket, hogy azzal pótolják a szervezetük által veszített vizet, érthetetlen az európai ember vízpazarlása. Aki számára természetes az elegendő mennyiségű víz, az nem becsüli meg kellőképpen azt. A mennyiség azonban nem minden, a víz minősége is rendkívül fontos. Nem mindegy, hogy a csapból kifolyó víz „csak” iható-e vagy élvezhetően kristálytiszta és egészséges is. Aki számára a víz elegendő mennyiségben elérhető, annál a hangsúly egyre inkább a minőségre tevődik.

Az élet elválaszthatatlan a víztől. Elegendő arra gondolni, hogy az élet legegyszerűbb, egyetlen sejtben megtestesülő formái az egysejtű élőlények mind a vízben élnek. Az élet és az élőlények mindegyike többé-kevésbé a vízhez kötött. Ha nem vízi növényekről, állatokról van szó, akkor is az élő szervezetek jelentős hányadát víz alkotja.

Az emberi szervezet kétharmada víz, azaz egy 70 kilogrammos felnőttben mintegy 43 kilogramm víz található. Csecsemőkorban és kisgyermekeknél arányaiban több víz található a szervezetben, aminek köszönhetően a bőrük élettel teli, hamvas. Az évek múlásával a szervezet „kiszikkad”, veszít víztartalmából, ami idős korban többek között a bőr megereszkedetté, ráncossá válásában is megnyilvánul.

Az életfunkciók zavartalan ellátásához a szervezetben található víz mennyisége nagyjából állandó kell hogy legyen. Valamennyi életfolyamat alapvető feltétele a víz jelenléte. Az idegműködés, az izom-összehúzódás és -elernyedés, a vérkeringés, a tápanyagok felszívódása és hasznosulása mind-mind vizet igényel. A víz a szervezetben található értékes oldószer, ami feloldja és hasznosíthatóvá teszi a tápanyagokat, továbbá közeget biztosít a biokémiai reakciókhoz. Azonban az anyagcsere bonyolult részfolyamatai, valamint a légzés, az izzadás során folyamatosan vizet veszít az emberi szervezet, és ezt az egyensúly megtartása érdekében folyamatosan pótolni kell. Napi néhány liter víz fogyasztása elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez, a homeosztázis fenntartásához. Télen, hűvösebb napokon 1,5-2 liter, míg forró nyári napokon, vagy intenzív fizikai munka, sportolás idején napi 2,5-3 liter víz fogyasztását igényli a szervezet. A hangsúly nem csak a mennyiség helyes megválasztásán van. A literek száma mellett nem mindegy az sem, hogy milyen minőségű víz jut a szervezetbe.

A nem megfelelően tisztított, mikrobiológiailag szennyezett víz számos betegség forrása. A vízben található baktériumok, vírusok és férgek több betegség okozói lehetnek. A harmadik világban naponta mintegy 4000 gyermek hal meg a szennyezett víz által közvetített hasmenéses megbetegedések okozta kiszáradásban. Hihetetlenül magas azoknak az embereknek a száma, akik nem jutnak hozzá a megfelelő minőségű vízhez. A Földön minden hatodik ember nem jut iható minőségű vízhez, az élet alapvető feltételéhez.

Európában még nem jelent problémát az iható vízhez való hozzájutás. Azonban az iható és az egészséges víz nem feltétlenül egymással átfedő kategóriák. Annak érdekében, hogy a vízvezetékeken kórokozómentes víz jusson a fogyasztóhoz számos tisztítási lépésen kell átesni a különböző helyekről, kutakból származó víznek. Több módja van a víz kórokozó-mentesítésének: ismert az ultraibolya (UV) fénnyel történő kezelés, az ózonos és a klóros eljárás. Az előbb említettek közül a legolcsóbb és a mindennapokban rutinszerűen alkalmazott módszer a klórral történő csíraelölés. A klór és mérgező származékai azonban részlegesen a vízben maradnak a hatásuk kifejtése után is, eljutnak a fogyasztóhoz, aki a poharába tölti és megissza azt. Számos tanulmány és kutatás foglalkozik a közismerten toxikus hatású klór és a szintén mérgező származékai okozta egészségkárosító hatással. Kimutatták, hogy a megbetegedések közül a húgyhólyagrákok mintegy 10 %-a, valamint a végbélrákok kb. 18 %-a hozható összefüggésbe a hosszú távon történő klóros vízfogyasztással. A klór sejtméreg, aminek egyértelműen nem lenne szabad jelen lenni a fogyasztásra szánt vízben.

Nem csak az elfogyasztott vízben található klór káros az egészségre, hanem a zuhanyzás, fürdés során a bőrbe jutó klór is számos kedvezőtlen hatással rendelkezik. A bőr kiszáradása, cserepes hámlása, viszketése, kipirosodása, allergiás reakciók megjelenése mind-mind a klór számlájára írható. A különösen melegvizes zuhanyzás során a vízből szabaddá váló klór légutakat, nyálkahártyákat irritáló hatása is ismert sokak számára.

S mi minden található még a klóron kívül a vízben, aminek nem lenne szabad ott lenni?

A vízvezetékekből – szabad szemmel látható vagy nem látható - mechanikai szennyezők kerülhetnek a vízbe. Csőtörést követően a homokos, iszapos szín szemmel látható a csapból kifolyó vízben. A mechanikai szennyezők mellett kémiai szennyezők is jelen lehetnek/vannak a csapvízben. A gyógyszermaradványok vagy növényvédőszer-maradványok olyan nagy koncentrációban találhatók meg a környezetben mindenhol, hogy sajnos a csapvízben is megjelenhetnek. Az előbb említett kémiai ágensek károsíthatják a gyomrot, a bélrendszert, és negatívan hatnak valamennyi szerv (máj, vese stb.) működésére. A nem kívánatos kémiai anyagoknak a vízből való eltávolítása szükségszerű, ha tiszta, egészséges, a szervezetet tápláló, nem pedig támadó víz előállítása és fogyasztása a cél.

S mi az, amit tartalmaznia kell a víznek?

A víz a vízmolekulák sokasága mellett sókat, nyomelemeket is tartalmaz, úgynevezett makro- és mikro-komponenseket, amikre nap mint nap szüksége van a szervezetnek. A makro-komponensekből (nátrium, kálium, kalcium, magnézium stb.) napi néhány grammot vagy milligrammot, míg a mikro-komponensekből (vas, cink, réz stb.) ennek töredékét, néhány mikrogrammot kell a szervezetbe juttatni. Az előbb említett sók és nyomelemek pótlásában kiemelkedő a jó minőségű, tiszta víz szerepe.

Az ásványi anyagoktól mentes (pl. desztillált, ioncserélt) víz fogyasztása az egészségre ártalmas, ugyanis a szervezetbe bejuttatott víz ebben az esetben ionoktól mentes, így az a szervektől, szövetektől fogja elvonni az ionokat, ahelyett, hogy ionokkal látná el azokat.

Nem egyszerű tehát a feladat. Számos mechanikai és kémiai szennyezőtől meg kell tisztítani, szűrni a vizet; ugyanakkor a természetes módon benne található ásványi anyagokat benne kell hagyni.

Annak érdekében, hogy a szervezet valóban a sejteket, szöveteket tápláló vízhez jusson, szigorú elvek alapján kell a vizet megtisztítani, és olyanná alakítani, amilyenné a természet tervezte: az egészséget szolgáló legfontosabb folyékony táplálékká.

                                                                          Dr. Budai Marianna



Veszélyes lehet a klórozott ivóvíz!

Az ivóvíz klórozása során keletkező melléktermékek súlyosan veszélyeztethetik az újszülöttek egészségét, ha a kismama ezt egy bizonyos mennyiség felett fogyasztja - állítja egy átfogó brit tanulmány, amely a maga nemében az első volt a világon. A szakértő szerint Magyarország sok területén is fennáll ez a kockázat, mert a káros anyagok koncentrációja meghaladja azt az értéket, ami Nagy-Britanniában veszélyesnek bizonyult.

Veszély az ivóvízben?
A klórozott vízben keletkező melléktermékek, az úgynevezett trihalometán vegyületek által okozott lehetséges súlyos egészségügyi következményekre a Birminghami Egyetem szakemberei hívták fel a figyelmet a közelmúltban, miután közel 400 000 kisgyermek egészségügyi adatait elemezték tanulmányukban. Megállapították, hogy azok az állapotos asszonyok, akik olyan helyen élnek, ahol túlzottan klórozzák a vizet, nagy veszélynek teszik ki a gyermeküket, ha naponta minimum két liter csapvizet isznak. Azokon a területeken, ahol a trihalometán-vegyületek átlagos koncentrációja tartósan meghaladta a 20 mikrogramm/liter értéket az ivóvízben, 60%-kal nőtt a veszélye annak, hogy a kisbaba lyukas szívvel születik, és 50%-kal annak, hogy farkastorokkal vagy az agy fejlődését érintő rendellenességgel jön a világra. Becslések szerint Nagy Britanniában majdnem minden hatodik háztartásban ilyen magas a trihalometán vegyületek szintje.

Milyenek az itthoni értékek?
Mi a helyzet Magyarországon, ahol a lakosság zöme csapvizet iszik, ráadásul ebben a hőségben a napi két liternél is többet ajánlanak a szakemberek? Hazánkban az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határértékeknek megfelelően tartalmazhatja a vezetékes víz a klórt és annak különböző szerves származékait - mondta kérdésünkre Dr. Borsányi Mátyás, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztályának vezetője. A szakember elmondta: a brit tanulmányban említett trihalometán vegyületek megengedett határértéke az Unióban a vizsgálatban elváltozásokat okozó mennyiségnek ötszöröse (azaz 100 mikrogramm/liter), míg Magyarországon is a veszélyesnek talált érték 2,5-szerese (50 mikrogramm/liter).

"Hazánkban azokon a területeken, ahol felszíni vízből nyerik a szolgáltatók az ivóvizet, illetve nagyobb mértékű vízfertőtlenítésre van szükség - ide tartozik a főváros és környéke, a Balaton térsége, valamint egyes dél-alföldi városok -, ott a határértéket nem, de a brit tanulmányban említett káros egészségügyi következményekkel járó trihalometán-szintet folyamatosan meghaladják az átlagosan mért adatok" - mondta a szakértő.

A vízszolgáltató más adatokról tud!
Sebőkné Lévai Zsuzsanna, a Fővárosi Vízművek kommunikációs osztályvezetője szerint viszont a vállalat által használt klórozási szint mellett az összes trihalometán-származék átlagos mennyisége a budapesti fogyasztói pontokon 2007-ben csupán 14,8 mikrogramm/liter volt, míg ebben az évben eddig átlagosan 18,2 mikrogramm/liter, így a tanulmányban említett kritikus, egészségkárosító hatást okozó értéket nem éri el.

Jobb, ha óvatosak vagyunk!
Amíg kiderül, melyik szakembernek van igaza, jobb, ha figyelünk erre a kockázatra. Dr. Borsányi Mátyás szerint a terhes anyák, a daganatos betegek, az idősek és a kisgyermekek esetében feltétlenül ajánlott érdeklődni a helyi vízszolgáltatónál a vízminőségi adatokról - így a trihalometánok koncentrációjáról - is. Amennyiben ez az érték meghaladja a tanulmányban említett 20 mikrogramm/liter értéket, akkor javasolt a víz fogyasztás előtti felforralása. A trihalometánok ugyanis rendkívül illékony vegyületek - a forralás során gyorsan lebomlanak -, így egészségkárosító hatásuk sem érvényesül.

Víztisztító zuhanyfej, KDF technológiával 

Vízszűrővel is eltávolíthatók a klórozási melléktermékek!

Vízszűrővel is eltávolíthatók a veszélyes vegyületek Az aktív szénnel működő háztartási vízszűrők megkötik az oldott szerves anyagokat, ezért alkalmasak a klórozási melléktermékek eltávolítására, a klóros mellékíz ártalmatlanítására, és más kellemetlen ízektől, szagoktól, vizet színező vegyületektől is megszabadítanak, sőt az egészségre káros anyagok közül az arzént is eltávolítják az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztályának munkatársa szerint. Az aktív szenes szűrők kisebb hátulütője - folytatta a szakember -, hogy megkötik a jódot is, pedig nálunk a vizet a legtöbb területen jódhiány jellemzi. Az aktív szénnel működő szűrők legegyszerűbb változata a háztartási ivóvíz-utántisztító kancsó, ami a szakértők szerint a budapesti ivóvíz otthoni szűrésére elegendő, de figyelni kell arra, hogy a berendezés minden esetben ezüsttel impregnált legyen. Az sem elhanyagolható, hogy a már használhatatlan aktív szén szűrő veszélyes hulladéknak számít, ezért nem lehet a háztartási szemétbe dobni! Az aktív szenes vízszűrés helyett olcsóbb megoldás a KDF vízszűrési technológia.

Miért kell klórozni az ivóvizet?
Az európai uniós előírásoknak megfelelően - a vízben terjedő járványos megbetegedések és egyéb kórokozók ártalmatlanítására a leghatékonyabb módszer - közel egy évszázada - az ivóvíz klórozása. Emellett a klór lényegesen olcsóbb, mint bármelyik csírátlanítószer, és könnyen beszerezhető. Fontos kitétel azonban, hogy az ivóvízhez adott klórnak a lehető legkisebb mennyiségűnek kell lennie, mert a határérték feletti klórozás olyan melléktermékek túlzott keletkezéséhez vezethet - ide tartoznak a trihalometán-származékok is -, amelyek egészségügyi kockázatot jelentenek a lakosság számára. A klórozásnál klórgázt, nátrium- vagy kalcium-hypokloritot adnak a vízhez. A szükséges mennyiség a víz klórigényén és a fertőtlenítési elvárásokon múlik. Árvíz, illetve súlyosabb aszály idején fokozottabb mennyiségű klórozás alkalmazása lehet ajánlott, de a határértékeket ezekben az esetekben sem léphetik túl a szolgáltatók.

A szakértők között sincs egyetértés!
Az ismételt baktériumképződés kiküszöbölésére adagolt klór jelentőségét egyébként rendszerint túlbecsülik, hiszen a klórkoncentráció gyorsan csökken a csőhálózatban keletkező elkerülhetetlen klórveszteség miatt. Nemzetközi vízügyi szakértők ezért lassan évtizedek óta azon vitatkoznak, hogy a klórozás során keletkező vegyi anyagok vagy az elégtelen fertőtlenítésből származó mikroszkopikus élőlények jelenléte nagyobb kockázat a betegségek kialakulása szempontjából a csapvízben. A klórozás kiváltására több alkalmas módszer bevezetése is napirenden van, azonban ezeknek a módszerek a tesztelése és üzembe állítása igen költséges.
A Fővárosi Vízművek által alkalmazott UV-sugárzás tökéletes fertőtlenítést biztosít ugyan, de hatása csak a kezelés helyén érvényesül. A vezetékek távolabbi részében további fertőtlenítésre van szükség, ami megint csak klóradagolással történik.

Hogyan mérik a határértékeket a szakemberek?
Az ivóvízben található, potenciálisan rákkeltő anyagok - így a fertőtlenítés hatására a vezetékes vízben keletkező szerves és szervetlen klórvegyületek is - esetében a határértéket úgy állapítják meg a szakemberek, hogy a víz egész életen keresztül (70 évig, napi 2 liter mennyiségben) történő fogyasztása legfeljebb százezer fogyasztó közül egy esetében jelentsen megnövekedett rákbetegség-kockázatot. A határértékek túllépése tehát a betegségek kialakulásának nagyobb kockázatát jelenti, és semmiképpen sem azt, hogy biztosan kialakulnak ezek a betegségek.

Ha túl klórosnak érezzük a csapvizet, hová fordulhatunk?
Az ivóvíz minőségére vonatkozó követelmények egységesek, függetlenül attól, hogy palackozott vagy vezetékes vízről van szó, kezelik vagy kezelés nélkül továbbítják a fogyasztóknak. Érdemes kikérni lakóhelyünk (vezetékes) ivóvízének minőségére és egészségre gyakorolt hatására vonatkozó adatokat, főleg ha beteg, allergiás illetve kisbaba van a családban. Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak, a csapvíz minőségéről például a helyi vízművek üzemeltetői, a víz egészségre gyakorolt hatásáról pedig az ÁNTSZ városi vagy megyei intézetei adnak felvilágosítást. Ha az ivóvíz minőségével kapcsolatban bármi gyanúsat észlelünk, haladéktalanul járjunk utána. Ha rozsdás a víz, nézessük meg vízvezetékünket; ha nem otthon van a hiba, értesítsük a vízműveket. Jelentsük a vízműnél, a palackos víz forgalmazójánál, gyártójánál a gyanús, szokásostól eltérő ízt, színt, szagot, és az esetleges túlklórozást. Amennyiben megbetegedésre gyanakszunk, feltétlenül és haladéktalanul az ÁNTSZ regionális intézeteit értesítsük.

A trihalometánok káros egészségügyi hatásai!

A víz fertőtlenítése során a klór kémiai reakcióba lép a vízben lévő szerves szennyezőanyagokkal, aminek következtében a tanulmányban vizsgált trihalogén-vegyületek (klórozott szénhidrogének, metánszármazékok, daganatkeltő vegyületek, klóraminok, kloroform) is keletkeznek. Különböző állatkísérletek alátámasztották, hogy a trihalometán-származékok határérték feletti megjelenése az ivóvízben magasabb arányban okozhat szív- és érrendszeri betegségeket, de felelős lehet daganatos betegségek (főleg emésztőrendszeri daganatok, hólyagrák, prosztatarák), és egyes allergiás kórképek (asztma, pollenallergia) kialakulásában is.

A szennyvízcsatornákon a vizelettel és a széklettel együtt távozó gyógyszermaradványokat a budapesti parti kutak nem tudják megszűrni, így azok a Dunából bekerülnek a vízvezetékbe. Záray Gyula, az ELTE Környezettudományi Kutató Központjának elnöke az InfoRádiónak elmondta: a kutatások még nem tudták kimutatni, hogy a vízben kis koncentrációban jelen lévő szerek fogyasztása hogyan hat az emberi szervezetre.

Budapest
parti szűrésű kutakkal van felszerelve, amelyeken belül különböző baktériumok felelősek azoknak az anyagoknak a lebontásáért, amelyek elszennyezik a Duna vizét. A baj az, hogy olyan anyagokat is juttatunk a folyóba, amelyeket ezek a természetes eredetű baktériumok nem képesek lebontani - mondta az InfoRádiónak Záray Gyula.
Az ELTE Környezettudományi Kutató Központjának vezetője szerint ugyanis a kutakban "dolgozó" baktériumok természetes molekulák lebontására rendezkedtek be. Így a mesterséges, rendkívül nagy stabilitású molekulákat, ami például a fájdalomcsillapítókat, vagy a gyulladáscsökkentőket jellemzi, nem tudják lebontani.
A gyógyszermaradványok pedig a szennyvízzel együtt, a vizelettel és a széklettel kerülnek a Dunába, ahonnan a parti szűrésű kutakon keresztül visszakerülnek az ivóvízbe.
Azt, hogy milyen mértékű biológiai hatása van annak, ha valaki ezt a gyógyszermaradványokkal szennyezett vizet tartósan issza, senki nem tudja megmondani, mutatott rá Záray Gyula, hozzátéve, hogy megoldásként a kutatások olyan gyógyszerek kifejlesztését tűzték ki célul, amelyek munkájuk végeztével 8 nap után teljesen lebomlanak.


Hatékony otthoni víztisztítók

Kezelt vizek

Vezetékes víz - A régi, római aquaeductus vízvezetékek a természetes környezetből fakadó, kőből épített vezetékhálózattal lehetővé tették a frissvíz folyamatos pótlását nagy távolságokra is. A víz a gravitáció törvényei szerint jutott el a felhasználás helyére. Gyűjtése szintén természetes körülmények között zajlott, vagy forrásvízből nyerték, vagy esővízgyűjtő ciszternák felhasználá-sával. A víz a szabad levegővel érintkezve oxigénnel dúsult, a napfény fertőtlenítette, és a kőzetek-ből kioldott kevés só jellemezte.

Csapvíz - A különböző vezetékek – vas, ólom, réz, cement (eternit), műanyag (PVC) – lehetővé tették a zárt, és ezáltal a környezetből bekerülő szennyeződések elkerülésére alkalmas szállítást. A hálózatokban a vezeték anyagából történő anyagkioldás azonban mindig is problémát jelentett, emellett a napfény hiánya számos kórokozó megtelepedését segítheti a csövekben a fertőtlenítő-szerek alkalmazása ellenére is. A fertőzések mégiscsak jelentkező előfordulása mellet ta korrózió és a vízkőlerakódás is állandó problémát jelent. A vízművek egyébként mindenütt csakbizonyos mini-mum szabványnak megfelelően kezelik a vizet. Készleteinket azonban több mint 60000 különféle vegyi anyag szennyezi. Rendkívül nehéz és költséges valamennyit kivonni a jelenleg használt,elavult és gyengén finanszírozott vízszűrő rendszerekkel. Az amerikai Természetvédelmi Tanács (Natural Resources DefenseCouncil) legfrissebb jelentése szerint a víztisztító üzemek több mint kétharmada elavult.

Klórozott víz - Louis-Claude Vincent francia vízmérnök arra a következtetésre jutott, hogy valami összefüggés lehet a vízben lévő klór és egyes betegségek között. Vincent a klór oxidáló tulajdonsá-gaiban kereste és találta meg az okot. Rendkívüli intuícióval megsejtette, hogy a vizes oldatok biológiai tulajdonságait az elektromos részecskék egyensúlya határozza meg. A vízkezelés kapcsán nagy mennyiségű nátriumot adagolnak a vízhez ioncserélőként, hogy a kemény vizet lággyá tegyék. 500 mg kalciumion semlegesítéséhez 1000mg nátriumot kell a vízhez adagolni. A magas vér-nyomásban szenvedők nem fogyaszthatnak 5 mg/l-nél több nátriumot, ám az ivóvíz ennél jóval több nátriumot tartalmaz. A WHO 20 mg nátriumot ajánl maximális mennyiségként nátrium szegény táplálkozás esetén. A legtöbb városi víz nátriumtartalma 300 mg feletti, sőt az is előfordulhat, hogy az 1000 mg értéket is eléri. A csapvízből gyakran olyan ásványok kerülnek ellenőrizetlenül a szer-vezetbe, amelyek különböző betegségek kialakulásához vezethetnek. A vezetékes víz rossz íze miatt sokan ásványvizet fogyasztanak. Ennek az íze ugyan jobb, de a nátriumon kívül sok más sót is tartalmaz. Az összes előkészített és sterilizált (klórozott,ózonizált) víznek lúgos és oxidált mérési értékei vannak. Ez azt jelenti, hogy nem tartalmaznak protonokat és elektronokat, amelyekre pedig szervezetünknek feltétlenül szüksége van. Az elektronok és protonok hiányán kívül még mindig túl sok és kedvezőtlen ásványi sót tartalmaznak. A víz is élelmiszer, de nem azért, hogy ásványi sókkal lásson el bennünket (ezeketa növényi vagy állati eredetű élelemből tudjuk hasznosítani), hanem protonokkal és elektronokkal. Ezek nélkül nincs élet. Ezek alkotják a nekünk megfelelő mágneses mezőt, amelyhez aktív protonok és elektronok szükségesek, tehát annak a víznek, amelyet meg-iszunk, protonokat és elektronokat kellene biztosítania. Ha nem tartalmazza ezeket, akkor kioldja a testből a protonokat és elektronokat, ami idővel a testet fáradttá és beteggé teszi. A klórozás következtében a legfontosabb dolog hiányzik a vízből,a melyet biztosítania kellene számunkra: a mágneses erő. A klór az egyik legerősebb oxidáns, és ezáltal elektronrabló. Ugyanez érvényes az ózonra is. A csapvíz klórozásával csak bizonyos mikroorganizmusokat tudunk eltávolítani, egyesek (mint például a vírusok) megmaradnak.

Desztillált víz
- Az oldott sók eltávolításával együtt a tökéletes biológiai tisztaságot, csíramentességet biztosítja. A víz felforralásával, majd a vízpára lecsapódásával állítják elő. Mivel az esővíz is desztillált víz, tulajdonképpen nem lehetne kifogásunk fogyasztása ellen, azonban a sejtek ki-hígításával mégiscsak problémát jelenthet hosszú távú, állandó fogyasztása. Dr. O. Z. A. Hanish szerint azonban: „A desztillált víz mindig be fogja bizonyítani rangját, miszerint a desztillált víz az egészség itala. Ha 10 héten át naponta 1 pohár desztillált vizet iszunk 1 teáskanál citrom vagy szőlő-lével, már nagyon sokat tettünk az egészségünkért. ”A desztillált víz az, amely semmiféle életcsírát, életszervezetet, kemikáliát stb. sem tartalmaz. Ennek azonban valódi desztillált víznek kell lennie, a forralt víz nem megfelelő, nem elegendő. A desztillált víz tehát olyan kicsapódó vízgőz, amelyben semmiféle életlehetőség sincs, vagy akár bármi kifejlődésének a lehetősége is kizárt. Ezért hívják holt víznek. Az ilyen víz azonban nem is tud lerakódásokat létrehozni a szervezetben, hanem csupán egyetlen tulajdonságát fejti ki: nehézségét. Nehézsége folytán (filtrációs) nyomást gyakorol a vér-ben felgyülemlett szervetlen ásványi anyagokra, savakra, illetve mindeni degen anyagra, elemre, amelyek a vérbe kerültek, és a szerveket gyengítik vagy megbetegítik. A víz 10–20 percen belül kifejti hatását a vérre, úgymond „átnyomakodik” az egész szervezeten. A vízkúra alkalmával gondoskodni kell arról, hogy ez a nyomás folyamatos legyen, azaz a nap folyamán ismételten, újra és újra inni kell a desztillált vizet. Így már viszonylag rövid idő alatt sok méreganyagtól szabadulunk meg. Ezt a sikert azonban ásványvizekkel, bármilyenek legyenek is, vagy gyógyvizekkel, származzanak bármilyen gyógyforrásokból, nem tudjuk biztosítani. Ezek fajtájuktól függően hatást gyakorolhatnak például a májra, a vesére vagy bármelyik más szervre. Az ásványvizeknek 3-4 óráravan szükségük, míg áthatolnak a szervezeten, második hátrányuk pedig, hogy lerakódásokat hoznak létre a testben.

Fordított ozmózissal szűrt víz - A víz feladata nem az, hogy különböző szennyező anyagokat juttas-son  a szervezetbe, hanem hogy ezeket – oldószerként– segítsen onnan eltávolítani. A fordított ozmózisos eljárással működő víztisztítók körülbelül 99%-ban eltávolítják a csapvízből a különböző vírusokat, baktériumokat, valamint a szennyező anyagokat és vegyszereket. Ezeknek a víztisztítók-nak a használata ráadásul nagyon gazdaságos, mivel egy liter kristálytiszta víz előállításának költsége csak néhány forint. A fordított ozmózissal működő víztisztító olyan szűrőnek fogható fel, amelynek a nyílásai nála baktériumok 1000-szer, a vírusok 100-szor nagyobbak. A berendezés öntisztító, szennyeződéseket nem halmoz fel. A szennyeződés eltávolítása a nyomástól és a víz összetételétől függően akár 99,8%-os lehet. Az ozmózis folyamán a víz átszivárog egy félig áteresz-tő membránon, amely megakadályozza az ásványi anyagok és egyéb összetevők áramlását az oldatok között. Az ozmózis az élő szervezetek egyik alapvető működési eleme. Az ozmózis elvét fel-használják víztisztításra, vegyi anyagok kezelésére, illetve ipari folyamatokban. Ha egy membránnal elválasztunk két vizes oldatot, akkor a tiszta víz a membránon keresztül elkezd áramlani az ala-csony koncentrációjú oldat felől a magasabb koncentrációjú oldat felé. Az oldószer – a tiszta víz – áramlása megállítható, sőt meg is fordítható, ha növeljüka nyomást a magasabb koncentrációjú ol-dat oldalán. Ez a fordított ozmózis. A fordított ozmózisos membrán rendszerint csak egy alkotórésze a tipikus fordított ozmózisos vízszűrő egységnek, ami általában négy fő egységre tagolódik: 
1. A rendszer első fokozata egy 5 vagy 20 mikronos előszűrő, amely kiszűri a lebegő szennyeződé-seket (por, rozsda, föld stb.). Vannak olyan rendszerek, amelyekben két előszűrőt (egy 20 és egy 5 mikronos), valamint egy aktív szenes szűrőt is használnak előszűrőként.
2. A második fokozat a fordított ozmózis membrán – a vízszűrő szíve –, amely eltávolítja a vízben oldott vegyi és biológiai szennyeződések 99%-át. A víztisztítás valójában itt történik.
3. A szűrés harmadik fokozatában egy aktív szenes szűrőn megy keresztül a víz, amely a maradék oldott anyagot is megköti, továbbá kellemesebb ízt és illatot biztosít a víznek.
4.Végül a berendezésekhez általában tartozik egy víztároló tartály is. A berendezés megbízható megoldást kínál az arzén, a nitrát, az ólom, az azbeszt, a klór, a vízkő, a nehézfémek, a vegyszerek, a vírusok és a baktériumok kiszűréséhez. Saját, megbízható ivóvízforrást kínál.
 

Folyékony stabilizált oxigént tartalmazó víz

További kezelt vizek, víz és oxigénterápiák összehasonlítása 1

További kezelt vizek, víz és oxigénterápiák összehasonlítása 2


Bevásárlókosár

Hírlevél




Webáruház

0.052 mp


webáruház négyzet fájlwebáruház négyzet fájl
   Jogi nyilatkozat    Vásárlási tudnivalók
lábléc