wellnesswebaruhaz webáruház, webshop

webáruház felső lábléc
webáruház négyzet fájl

Kereső

Akciós termékek

wellnesswebaruhaz 00338
SPA Spray fém zuhanyfej KDF vízszűrő nélkül

bruttó 32.500 Ft
AKCIÓ! - 42%
bruttó 18.900 Ft

További akciós termékek

Termék ajánló

Hírek

Ártalmas parfümök

Hiperaktivitást okoznak a gyerekeknél egyes élelmiszer adalékok

A Lancet című orvosi folyóiratban tették közzé új tanulmányukat angol kutatók, miszerint egyes élelmiszerszínezékek és egy tartósítószer kombinációja hiperaktivitást okozhat a három és nyolc év közötti gyermekek körében.

A Southampton Egyetem kutatói 153 hároméves, és 144 nyolcéves gyermeknél vizsgálták, hogy lehet-e bármiféle kapcsolat a különféle üdítőitalokban általánosan alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok és a gyermekkori hiperaktivitás kialakulása között. A felmérésben kétféle keverék szerepelt: az elsőben az adalékok között volt egy szintetikus sárga színezék, a "sunset yellow" (E110), az azorubin vagy másnéven karmazsin (E122), a tartrazin (E102), és egy savas vörös azoszínezék, a ponszó 4R (E124). A másodikban az E110 és az E122 mellett a kinolin sárga (E104) és az alluravörös (E129) volt jelen, ezenkívül mindkét keverék tartalmazta a tartósítószerként általánosan használt nátrium-benzoátot (E211) is. A kérdésben korábban meglehetősen ellentmondásos eredmények születtek, és a jelenlegi vizsgálatnak sem sikerült az összes szakembert meggyőznie az említett adalékanyagok káros hatásairól, mivel szerintük nincs szó ok-okozati összefüggésről. Jim Stevenson pszichológus és munkatársai egy átlagosnak tekinthető gyermekpopulációból választották ki vizsgálati alanyaikat annak érdekében, hogy egyaránt legyenek benne olyan gyermekek, akiknél nem tapasztalható a hiperaktivitás semmilyen formája, és olyanok is, akiknél bizonyos fokú viselkedésbeli zavarok vannak jelen (a hiperaktivitásnak többféle kiváltó oka is ismert). A kutatók arra kérték a gyermekek szüleit, hogy a vizsgálat kezdete előtti időszakban csak olyan ételeket és italokat adjanak gyermeküknek, amelyek nem tartalmazzák a tanulmányban szereplő adalékanyagokat. Az ezt követő hat hetes időszakban a gyermekek egyik csoportja naponta egyszer olyan üdítőitalt kapott, amelyben a tartósítószer mellett jelen voltak a fent említett színezékanyagok keverékei, a másik csoport pedig sima gyümölcslevet ivott (színre és ízre természetesen mindkétféle üdítőital egyforma volt).

A gyermekkori hiperaktivitás vagy figyelemzavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder; ADHD) tünetei változatosak, de jól körülírhatók: a gyermek sokszor nem érti meg a neki szóló feladatokat, amelyekbe gyakran csak belekap, folyamatosan azonban nem képes odafigyelni rájuk. A kutatók a szülők és tanárok, illetve az iskolai órák alatt az osztályteremben tartózkodó megfigyelő személy beszámolói alapján mérték fel, hogy fokozódtak-e a gyermekek viselkedésbeli zavarai (a nyolcéves korosztálynál egy a koncentrációképesség mérésére alkalmas számítógépes tesztet is használtak). A kutatók azt tapasztalták, hogy az adalékanyagokat is fogyasztó gyermekcsoport körében egyes esetekben jelentős mértékben súlyosbodtak a hiperaktivitást jelző különféle tünetek - olvasható az egyetem sajtóközleményében. "A mostani eredmények egyértelmű bizonyítékot jelentenek rá, hogy a színezékek különféle keverékei, illetve a velük együtt alkalmazott nátrium-benzoát károsan befolyásolhatja a gyermekek viselkedését" - vélekedett Stevenson.

A tanulmánnyal kapcsolatban megkérdeztük Dr. Sohár Pálnét is, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet szakértőjét, aki kételyeit fejezte ki a tanulmány bizonyító erejével kapcsolatban. Ennek oka, hogy a hiperaktivitás kialakulását sok más tényező is befolyásolja, másrészt a szakértő szerint Magyarországon és más országokban sem valószínű, hogy az említett színezékeket pont olyan keverékben alkalmaznák, ahogyan az a southamptoni kutatócsoport tanulmányában szerepelt. A szakértő mindemellett azt tanácsolta, hogy a hiperaktív gyermekek lehetőleg ne fogyasszanak szénsavas üdítőitalokat, illetve más, tartósítószert és élelmiszerszínezékeket tartalmazó gyümölcsitalokat, ezek helyett inkább adjunk gyermekünknek ásványvizet vagy 100 százalékos gyümölcslevet. Dr. Sohár Pálné hozzátette, hogy a kérdéssel kapcsolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority; EFSA) közeljövőben megjelentetésre kerülő állásfoglalását fogja mértékadónak tartani, és a gyártók számára is csak azt követően léphet életbe a színezékek alkalmazására vonatkozó új szabályzat vagy korlátozás, amennyiben ezt az EFSA szükségesnek fogja tartani.

Toxikus a fokhagyma?

Miért mérgező a fokhagyma?
A fokhagymában található szulfon-hidroxil ion áthágja a vér és agy védelmi vonalát és a legmagasabb létezési formák, valamint az agysejtek számára specifikus méregként hat. Megrökönyödésünkre ezt akkor fedeztük fel – írja tanulmányában Dr. Bob Beck - az EEG feedback műszerek (electro-encephalograph cap - elsősorban agyi elektromos történések, így az epilepszia vizsgálatára is használható készülék, visszacsatolásos formában – biofeedback – az agyhullámok feltérképezésére, megismerésére és irányítására, így egyfajta önfejlesztésre is alkalmazható műszer – a szerk.) legnagyobb gyártója voltam a világon. Olyan személyeket szűrt ki a gép, akik ebédidejükből tértek vissza és az encephalograph szerint – amit a fejlődésük kalibrálására használtunk – a klinikai halál állapotában voltak. „Nocsak, mi történt?” – kérdeztük. „Elmentem egy olasz étterembe, és a salátaöntetem rengeteg fokhagymával volt fűszerezve!” – hangzott a válasz.
Ezek után aláíratattunk velük (az agyhullám-tréning végzőivel, a műszereket fejlesztő tesztalanyokkal – a szerk.) egy nyilatkozatot, hogy senki nem élt fokhagymával a képzések előtt, különben az idejüket és pénzüket raboljuk csak... beleértve az én időmet is
A profik tudják… legalábbis, akik pilóták voltak vagy részt vettek tesztrepüléseken
Az 50’-es években repülésteszteket végző mérnök voltam a Doc Hallani repülőalakulatnál – meséli tovább történetét Bob Beck. - A pilótaorvos minden hónapban megjelent és emlékeztetett minket: „Ne merjetek 72 órával a felszállás előtt fokhagymához nyúlni, mert felére, harmadára csökkenti a reakcióidőt! Háromszor lassúbbak lesztek, mint azelőtt, mielőtt megkínáltátok volna magatokat néhány gerezd fokhagymával.” Nem értettük, miért (mondja ezt), egészen addig, amíg 20 évvel később az Alpha-Metrics Vállalathoz nem kerültem. Biofeedback rendszereket, műszereket fejlesztettünk, és felfedeztük, hogy a fokhagyma rendszerint áthangolja az agyhullámokat. Így elindítottam egy tanulmányi kísérletet Standfordban, és valóban azt találtuk, hogy a fokhagyma méreg! Ha egy gerezd fokhagymával bedörzsölöd a lábad, kis idő múlva a csuklódon is érezheted. Az egész testedet áthatja. Emiatt van a DMSO-nak a fokhagymával azonos, intenzív szaga: az a bizonyos szulfon-hidroxil ion minden akadályon keresztülhatol, még a nagyagytörzsön (corpus callosum) is. Minden biokertész, aki nem akar DDT-t (rovarirtó szer) használni, tudja, hogy a fokhagyma a leghatékonyabb eszköz a rovarok kiirtására.
Házi kísérlet – Te is megpróbálhatod
Napjainkban a legtöbb ember szinte egész életében azt hallja, hogy a fokhagyma milyen egészséges, hogy milyen jó nekünk, mi pedig, ezeket az embereket éppúgy a tudatlanok közé soroljuk, mint azokat az anyákat, akik a századfordulón morfium-szulfátot vettek a patikákban, hogy gyermekeiket álomba ringassák.
Ha vannak olyan pácienseid, ismerőseid, akik enyhe fejfájásra panaszkodnak, vagy koncentrációs zavarokkal küzdenek, akik nem tudnak eléggé a számítógépre összpontosítani délutánonként, akkor tégy egy kísérletet – megéri a fáradságot! Kérd tőlük, hogy hagyják el a fokhagymát és figyeld meg, ahogy egyre jobban javul az állapotuk, nagyon-nagyon rövid időn belül. Aztán mintegy 3 hét elteltével engedd meg nekik, hogy ismét egyenek egy kevés fokhagymát. Azt fogják mondani: „Te jó ég, fogalmam sem volt, hogy ez volt a problémáim oka!” Ez a szagtalanított fokhagymára, a Kyolicra, éppen úgy érvényes, mint az összes többi, a piacon kapható más fokhagymás készítményre. Bár elsőre talán nem túl népszerű elmélet, de a kísérletek szerint ez az igazság, el kell mondanom nektek – zárja cikkét Bob Beck



Elektromosság - áldás vagy átok?

Független kutatók egyre többen állítják, hogy mind a mai napig hiányzik a kockázatok felmérése. Az elektroszmog a mindennapok folyamán ránk ható, bennünket körülvevő elektromágneses sugárzások együttese. Mindenhol körülvesz bennünket, kívülről is behatol házainkba, tartózkodási helyeinkre.

A természetben előforduló jelenségek egy részét érzékszerveink révén közvetlenül vagyunk képesek érzékelni (mozgást, látható fényt, hőt, stb.). Vannak viszont olyanok is, amelyeket nem. Ilyen az elektromosság és a mágnesesség is.
A mágnesesség jelenségét az emberiség már az V. századtól ismeri és a XIII. századtól azt is tudták eleink, hogy minden mágneses tulajdonságot mutató anyagnak két pólusa van.

1881-ben Edison bemutatta a gőzgéppel hajtott dinamót, és ezután sorban jönnek a különböző elektromos gépek. Azóta minden megoldást haladónak tekintettünk, ami az elektromos energiát nélkülözhetetlenné tette a mindennapi életben. Az utóbbi 20 évben a felhasználás terén elszabadult a pokol. Független kutatók egyre többen állítják, hogy mind a mai napig hiányzik a kockázatok felmérése. Az elektroszmog a mindennapok folyamán ránk ható, bennünket körülvevő elektromágneses sugárzások együttese. Származhatnak természetes (villámlás, Föld mágneses tere) és mesterséges (telekommunikáció, energiaátvitel, számítástechnika) forrásból. Mindenhol körülvesz bennünket, kívülről is behatol házainkba, tartózkodási helyeinkre.

Az elektromágneses tér két alkotóra bontható: elektromos és mágneses térre. A mozgó töltés mágneses teret hoz létre, a mágneses tér változása pedig elektromos teret. A kettő egymástól elválaszthatatlan, egymást váltakozva építik fel, egymás nélkül nem léteznek. A kettőt együttesen nevezik elektromágneses térnek, elektromágneses mezőnek, a hatás térbeli terjedését elektromágneses hullámnak.

Két alapvető elektromos sugárzásfajtát különböztetünk meg: az ionizáló és a nem ionizáló sugárzásokat.

  • Az ionizáló sugárzás először fizikai, majd kémiai jelenségeket okoz. Képes a víz radiolizisére, a vízmolekulák olyan lebontására, amely szabadgyökök keletkezésével jár.
  • Nem ionizáló sugárzások a különböző frekvenciájú elektromágneses sugárzások, lézerek, ultrahang.
A sugárzások és a terek tehát a frekvenciájuk, intenzitásuk és a tér jellege szerint nagyon különbözőek lehetnek, így változatos elektroszmogot képesek létrehozni. Az elektroszmog egyértelmű jellemzője, hogy az alacsony energiájú, úgynevezett nem-ionizáló tartományba esik.

Megengedett határérték 50/60 Hz-nél
  Elektromos térerősség Mágneses indukció
  (E) kV/m (B) mTesla
  Foglalkozási Lakossági Foglalkozási Lakossági
  határérték határérték
1 napra   5   0,1
1 munkanapra 10   0,5  
Néhány órára   10   1
Rövid időre 30   5  
Végtagokra     25  

Független szakemberek ezektől az értékektől sokkal kisebb értékeket engednének csak meg.

Élettani hatások:
• Az emberi evolúció a Föld mágneses terében alakult ki és fejlődött olyanná, amilyen. Az élő szervezetek számára a mágneses mező - akárcsak a gravitációs mező – informatikai hatásként nyilvánul meg.
• A mágneses erővonalak képesek behatolni az emberi testbe.
• A mágneses tér elősegíti a véralvadást, növeli az aktivitást.
• Gyorsítja a regenerációs folyamatokat, fokozza a csontosodást, stimulálja az immunrendszert.

• A villamos erővonalak behatolási mélysége frekvencia- és hullámhosszfüggő. A biológiai hatás hónapok, évek múltán nyilvánul meg. Az élettani hatások az energia mennyiségtől, és frekvenciától függően mások és mások lehetnek.
• Az elektromágneses erőterek az igen gyenge villamos jelekkel kommunikáló, élő szervezet normál működéséhez elengedhetetlen sejtek közötti információcserében zavarokat okozhatnak.
• Az elektroszmog külső ritmizáló jelként hat az élő szervezetre, az agyműködést, a légzést, a szívritmust és a vérkeringést befolyásolhatja, a vér fizikai összetételét megváltoztathatja, az osztódási folyamatot is megzavarhatja.
• Ezeket a szervi működéseket irányító bioelektromágneses jeleket a mindennapi orvosi gyakorlatban is mérik, sőt tudományosan ismertek nemcsak a szervi működés villamos és elektromágneses paraméterei, hanem a szervek betegségeit meghatározó hasonló paraméterek is.

Egyenáram:
depolarizációt idéz elő a sejt két oldalán - Hőhatás, diszkomfort érzet, légúti panaszok
Kisfrekvenciás EM tér (0 - 30 kHz-ig): Sejtkommunikációs zavarokat okoz. Hőhatás, elektrolízis, idegrendszeri és immunológiai hatások, gyógyszer-tolerancia változása
Nagyfrekvenciás EM tér (30 kHz - 30 Mhz-ig, illetve felette): Sejtmembránok áteresztőképessége változik, gyengül az immunrendszer, borul a hormonrendszer, pszichés hatások.

Néhány publikált megfigyelés

  • Az USA-ban, egy 2000 leukémiás betegen végzett tesztsorozat alkalmával kimutatták, hogy a vizsgált betegek 91 %-a elektroszmoggal terhelt környezetben élt, aludt vagy dolgozott.
  • A Texasi Egyetemen emberi tumor sejteket erős áramforrás közelébe helyezték és a sejtburjánzás megnégyszereződött!
  • A hirtelen csecsemőhalál okainak vizsgálatakor is kimutatható volt a külső elektromágneses mező zavaró hatása.
  • A gyengébb immunrendszerrel rendelkező egyének, a magzatok és a csecsemők, a terhes nők és az allergiás betegségben szenvedők érzékenyebbek az elektromágneses mező hatásaira.
  • Kutatók kimutatták, hogy az 50 Hz-es villamos mező hatása már gyenge térerősség esetén is károsíthatja a szervezetet. Fejfájás, migrén, alvászavar, idegesség, koncentráció-képtelenség, agresszivitás, szellemi blokk, fülzúgás, hallászavar, depresszió mind összefüggésbe hozhatók az elektroszmogos terheléssel.


Javaslatok védekezési módokra

• A működő készülékektől tartsunk tisztes távolságot; bekapcsolt mikrohullámú sütőtől min 2 métert!
• A nem állandóan üzemelő berendezéseket teljesen áramtalanítsuk (csatlakozó dugó kihúzása)!
• Ágyak elhelyezése: fejünk legalább 2 méterre legyen a különböző sugárforrásoktól!
• Számítógéptől üljünk minél távolabb és munka közben tartsunk szüneteket!
• Kihangosító nélkül a lehető legkevesebbet használjuk a mobil- és vezeték nélküli telefont!
• Körültekintően válasszuk meg lakásunkat!

"Emlékszünk rá, hogy az elektromosságot és a láthatatlan hullámokat milyen mértékben kinevették annak idején? Az emberről való tudásunk hasonlóan gyerekcipőben jár." Albert Einstein



Csontritkulást okozhat a kóla rendszeres fogyasztása!

A csontritkulás - amely elsősorban az idősebb nőket fenyegeti - csökkenti a csontok állományát, amelyek így könnyebben törnek. Egy új, 2500 fős vizsgálatban egyértelmű kapcsolatot találtak a nők kólafogyasztása és a csontveszteség mértéke között.

A csontok állományát egész életünkön át felépítő és lebontó folyamatok alakítják. Körülbelül 20 éves korig a csontszövet gyarapszik, 30 éves kor felett azonban lassan fogyatkozni kezd. A fogyatkozás a menopauza után lévő nőknél nagymértékben felgyorsul. Évi 3-5%-os csontvesztés élettanilag még normálisnak számít, azonban ha a veszteség ennél is nagyobb, akkor csontritkulást - orvosi szóval oszteoporózist - diagnosztizálnak. A csontritkulás kezdeti tünetei általában a derék- és hátfájás, a csigolyák összecsúszása, a hát görbületének növekedése. Ahogy a betegség előrehalad, egyre nagyobb az olyan csonttörések – például a csigolya-, medence- vagy combnyaktörés – kockázata, amelyek akár súlyos mozgáskorlátozottságot is előidézhetnek. Ebben a késői szakaszban már nem lehet a csonttömeget visszaállítani, legfeljebb a további csontvesztést lehet megakadályozni. A megelőzés ezért rendkívül fontos, és már fiatal korban – a csontok épülésének időszakában – el kell kezdeni. E téren a megfelelő mennyiségű kálcium biztosításának jut az egyik főszerep. Ez az ásványi anyag nemcsak a csontok felépítésében vesz részt, hanem a szívizmok és az immunrendszer működéséhez, továbbá a véralvadáshoz is nélkülözhetetlen. Hogy e funkciók biztosítva legyenek, a vérben található kálcium szintjének állandónak kell lennie. Ha a vér kálcium-koncentrációja csökken, akkor szervezetünk a csontokból kezdi elvonni azt, aminek következtében a csontok meggyengülnek. Egyes ételek és italok kedvezőtlenül befolyásolják a kálciumszintet, ezen keresztül pedig a csontok ásványianyag-sűrűségét.

A Tufts Egyetem kutatói eredetileg azt feltételezték, hogy a csontok csökkent ásványianyag-sűrűsége a szódavízfogyasztással kapcsolatos. Ám amikor megvizsgálták a felmérésben résztvevő több mint 2500 személy csontsűrűségét és az üdítőital-fogyasztási szokásaikat, kiderült, hogy egyedül a kólaivás befolyásolja negatívan a csontok sűrűségét, és kizárólag a nők esetében. Az eredmények szerint a diétás és koffeinmentes kólák egyaránt csökkentik a nők csontállományát. Minél több kólát ivott egy nő, annál nagyobb volt a csontsűrűség-vesztesége. Azok a nők, akik naponta több mint három, 3,5 deciliteres kólát ittak, 2,3-5,1 százalékkal alacsonyabb csípőcsonti ásványsűrűséget mutattak, mint azok, akik napi egy kólánál kevesebbet fogyasztottak. A csontok ásványsűrűsége a naponta kólázó nőknél 3-5%-kal volt alacsonyabb, mint azoknál, akik csak alkalomszerűen ittak kólát – ekkora különbség pedig már a csonttörés nagyobb kockázatát is magával hozza.
Ez az összefüggés csak a kólára volt igaz, vagyis más szénsavas üdítők nem befolyásolták számottevően a csontállományt.

Katherine Tucker, a kutatás vezetője szerint a csontsűrűség csökkenéséért a kólában lévő foszforsav a felelős. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a foszforsav a vér pH-ját savas irányba tolja el, amit a csontokból származó kálcium hoz ismét egyensúlyba. Másrészt a foszforsav felesleges mennyisége megköti a bélben lévő kálciumot, amely így nem tud felszívódni, továbbá a kálcium-anyagcserét szabályozó ún. paratireoid hormon szintjére is negatívan hat a foszforsav. Azt csak a további kutatások eredményei alapján lehet majd eldönteni, hogy ezek közül melyik a legmeghatározóbb. Várhatóan az is csak az újabb kutatásokból derül majd ki, hogy az összefüggés miért csak a nőkre igaz.

A kutatócsoport az American Society for Bone and Mineral Research ez évi minneapolisi találkozóján mutatta be eredményeit.


                                                                         Jakabffy Éva
 

A cola, az energiaitalok és a csontok

A hagyományos kólák erősen pusztítják a csontokat. Amiért természetesen nem a kóladió a felelős, hanem a koffeintartalmú italokban: a hagyományos kólákban, energiaitalokban használt foszforsav, ami elérheti a 700mg/liter mennyiséget is. Ez sok esetben csonttöréshez, de még enyhébb esetekben is csontritkuláshoz vezet, hiszen a foszforsav kioldja a meszet (kálciumot). A Harvard Medical School tanulmánya szerint a hagyományos üdítőket nyakló nélkül fogyasztó tinédzserek háromszor gyakrabban szenvednek csonttörést, mint az idősebb korosztály, akik tartózkodnak ezektől. Az aktív sportolók körében ez az arány ötszörös! A fogak is megsínylik a hagyományos üdítők élvezetét. A bennük lévő citromsav a gyerekeknél eddig ismeretlen fog-megbetegedést, ún. "erózius effektust" okoz.




A Danone elismeri, joghurtjainak nincsenek egészségi előnyei

Megváltoztatja Activia és Actimel márkájú joghurtjainak reklámját a francia Danone élelmiszeróriás, miután sikertelenül próbálta elismertetni, hogy fogyasztásuk
egészségügyi előnyökkel jár. A Danone Kft. viszont azt állítja: teljesen biztosak az Actimel és az Activia tudományos hátterében, a "fogyasztók milliói
világszerte tudják bizonyítani az egészségre ható jótékony hatásokat".
A csoport negyedéves jelentésében csütörtökön közölte: visszavonta az európai élelmiszerbiztonsági hatósághoz (EFSA) beterjesztett kérelmét, hogy a testület
igazolja a prémiummárkák egészséget támogató hatásáról szóló állításait. A vállalat úgy véli, hogy az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos információkra
vonatkozó európai szabályozás nem eléggé világos és átlátható.
 
A bifido-baktériumokat is tartalmazó Activia terméket korábban úgy reklámozták, hogy megkönnyíti az emésztőrendszer működését, az Actimel joghurtitalról
pedig azt hirdették, hogy támogatja a szervezet betegségek elleni védekezőképességét. Az EFSA eddig nem igazolta egyik állítást sem, a cégcsoport Franciaországban
már módosította hirdetéseit.
 
A hatóság idén februárban már kétséget támasztott a Danone közlésével szemben, amely szerint a kisbabáknak szánt termékeiben lévő, "immunofortis" néven
ismert összetevő erősíti a csecsemők immunrendszerét. A hatóság azzal érvelt, hogy ez az állítás tudományosan nem bizonyított.
 
A hírre reagálva Danone Kft. közleményt küldött a hvg.hu-nak, melyben azt írják: a termék reklámjait nem, csupán a beadványait vonta vissza a cég. "A beadványok
visszavonása nem az állítások elutasítását jelenti, a reklámokban és kommunikációban nem szükséges semmilyen változást végrehajtani" - hangsúlyozta a társaság.
Mint írják, a Danone úgy döntött, hogy visszavonja beadványait, amelyek az EFSA ( Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) vizsgálata alatt álltak, miután
a hatóság bejelentette, hogy egy újabb találkozót szervez 2010. június 1-ére, ahová minden érintett felet elvár, főként a vállalatokat. "A találkozó lehetőséget
ad az álláspontok ütköztetésére a témában, míg az EFSA végre tisztázni tudja az elvárásait és az értékelési kritériumait" - olvasható a cég közleményében.
"E mostani döntés tökéletes összhangban van a Danone-nak az egészségre és tápanyag-összetételre vonatkozó állítás európai szabályozással kapcsolatos korábbi
állásfoglalásával. Ugyanez történt 2009 áprilisában, amikor a 2009. júniusi EFSA találkozó bejelentését követően először kerültek visszavonásra az Activia
és Actimel beadványok, majd ezt követően ezek a dossziék újra benyújtásra kerültek" - írják.
 
A Danone azt állítja: az egészségre és tápanyag-összetételre vonatkozó állítások jóváhagyási eljárása egy teljesen új folyamat mind az EFSA, mind az élelmiszergyártók
számára. "Ráadásul az EFSA feltételei a tudományos dossziék engedélyezési folyamatában – melyeket már számos országos hatóság elfogadott – nem adnak kielégítő
és alapvető iránymutatást az elvárt tudományos kutatásokra vonatkozóan" - írják, hozzátéve: az EFSA korábbi iránymutatásai, amelyeket 2009 júniusában hozott
nyilvánosságra, arra késztettek több vállalatot is, hogy visszavonják beadványaikat, annak érdekében, hogy az új intézkedéseknek megfelelően kerüljenek
újra beadásra.
 
A Danone Kft. közölte: teljes biztonsággal állítja, hogy fogyasztók milliói világszerte tudják bizonyítani az egészségre ható jótékony hatásokat, és a jóllétet,
amit a Danone joghurtjai és savanyított tejtermékei okoznak nekik, mindenki egyéni igényéhez igazodva. "Ezen túlmenően teljesen biztosak vagyunk az Actimel
és az Activia tudományos hátterében. Mindkettő mögött több éves kutatások állnak, és a legalaposabban tanulmányozott probiotikus termékek közé tartoznak.
Hatásukat számos klinikai tanulmányban demonstráltuk, melyeket nemzetközileg elismert tudományos lapokban publikáltunk, hogy felülvizsgálhatók legyenek,
ami azt jelenti, hogy pártatlan szakértők is elfogadták az eredményeket" - írják.
 
                                                       forrás:   Lépés rádió

  

Légszennyezés és magas vérnyomás?
 
Magasabb a városlakók vérnyomása? A német Duisburg-Essen Egyetem kutatói szerint azoknál, akik városban, szennyezett levegőjű területen élnek, magasabb vérnyomás alakulhat ki, mint azoknál, akik tisztább levegőjű környezetben laknak.
A kutatók azt elemezték, hogy 2000 és 2003 között a levegő szennyezettsége milyen hatással volt az ott élők vérnyomására. Ehhez egy „Heinz Nixdorf emléktanulmány” adatait használták fel, mely egy olyan tanulmány-sorozat, aminek keretében közel 5000 személyt vizsgáltak a szívbetegségek előfordulására fókuszálva. Bár korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy a levegő szennyezettségének hirtelen, például egyik napról a másikra történő megváltozása emelheti a vérnyomást, a közép és hosszú távú hatásokról még keveset tudtunk.
 
„Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy összefüggés van az ember lakóhelyének légszennyezettsége és a magas vérnyomás között.” – mondta Barbara Hoffman a tanulmány szerzője, és a Dusiburg-Essen Egyetem Környezeti és Járványtani osztályának vezetője. Az eredményeket az ATS 2010 (American Thoracic Society) nemzetközi konferenciáján tárták nyilvánosság elé New-Orleansban.
 
A kutatók áramlási és kémiai modellek segítségével próbálták felmérni a porszennyezés hosszú távú hatásait. A vérnyomás mérésére automata oszcillometriás készüléket használtak, ami érzékeli a vér áramlását az artériában, és digitális jelekké alakítja. Arra az eredményre jutottak, hogy az átlagos vérnyomás 1,7 mmHg-mal nőtt 2,4 µg/m³ porszennyezés-növekedés hatására. Ez a 2,5 μm vagy ezalatti finomságú szálló por a városokban a járműforgalomból, a fűtésből, az infrastruktúrából és ipari kibocsátásból származik. Ugyanilyen összefüggést találtak a durva szemcséjű szennyeződések esetében (10 μm alatt), ami főleg úttestről felvert port, és járművek részecske-kibocsátását tartalmazza.
 
„A szisztolés és diasztolés vérnyomásértéke is magasabb volt annak, aki szennyezett levegőjű területen él, olyan tényezők figyelembevételével is, mint a kor, a nem, a testsúly és a dohányzás. A vérnyomás-emelkedés erősebb volt a nőknél, mint a férfiaknál” – magyarázza Dr. Hoffman. A magas vérnyomás növeli az érelmeszesedés kockázatát, az erek falának elzsírosodását, és olyan szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus vagy a stroke.
 
„Eredményeink magyarázatot adhatnak arra, hogy a szennyezett területeken élők miért vannak ezen betegségek nagyobb kockázatának kitéve” – teszi hozzá a kutatónő. Arra is rámutattak, hogy a rendszeres zajterhelés, például az, ha valaki egy forgalmas főút mellet lakik, ugyancsak magas vérnyomáshoz és más szívbetegségekhez vezethet.
 
„A vizsgálatok során a légszennyezettség szintjét átlagos koncentrációval vettük, tehát forgalmas csomópontok közelsége nem befolyásolta az eredményeket. – mondja Dr. Hoffman. ”Ezért a megfigyelt vérnyomás-emelkedésben nem játszhatott szerepet a zajhatás. Felfedezésünk arra is felhívja a figyelmet, hogy a légszennyezettség nemcsak olyan életveszélyes esteket okozhat, mint a szívroham, vagy az agyi katasztrófa, hanem azokra a folyamatokra is hat, ami szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. Ezért fontos, hogy további kísérletek történjenek annak érdekében, hogy a magas légszennyezettség krónikus hatásait megelőzzük.”
 
Dr. Hoffman és kollégái a jövőben azt szeretnék vizsgálni, hogy a tartósan fennálló légszennyezettség vezethet-e a koszorúér, illetve a nyaki ütőér elmeszesedéséhez. Ezek azok, amik a friss vért a szívbe, illetve az agyba szállítják. Számos európai és egyesült államokbeli kutatás vizsgálódik e témában, és reméljük, hogy rávilágítanak a szennyezett környezet hosszú távú hatásaira.
 
                                                                        forrás:  egeszsegkalauz.hu


                                                                 forrás:  wellnetshop.wni.hu origo


Hírlevél




Webáruház

0.2286 mp


webáruház négyzet fájlwebáruház négyzet fájl
   Jogi nyilatkozat    Vásárlási tudnivalók
lábléc